teszt

Isten embere

2015.09.13. 20:35 Deak Tamas

Van, létezik. Empirizmusra épülő világunkban persze egy ilyen kijelentés már önmagában viharos, de most olyasvalakiről mesél a Wang folyó, aki az. Isten elhelyez, nevet ad, irányítja az utat, környezetet, hivatást ad (ezt nevezhetném Sorsnak, Gondviselésnek, véletlennek is, én a legrövidebbnek és a legjobbnak Isten nevét tartom).  Egy olyan életutat rövidebben és egy olyan találkozást hosszabban mesélünk el ami az előbbi mondatnak empirikus tartalmat is ad. Nem egyedüli azok közül, akiket én szívesen neveznék Isten emberének, de élete és munkája rendkívül egyedi és értékes volt. Ez tökéletesen ismeretlen maradt az átlagember számára - mialatt munkájának eredményét milliók látták és élvezték az évtizedek alatt.

Az említett élet 1907. december 19-én kezdődött, amikor erdőbaktai Gottesmann Ernő huszárezredesnek és Manojlovic Paulinának megszületett második gyermeke, egy fiú aki ugyancsak az Ernő nevet kapta. Nagyobbik gyermekük, az akkor  hétéves Geraldine azon a csodás helyen látta meg a napvilágot, amit akkor Lembergnek hívtak. Ha valaki most még egyszer végigízleli a neveket és máris valami ismerős érzés fogná el, az nem a véletlen műve.  Az ifjabb Gottesmann Ernő nagybátyja erdőbaktai Baktay (eredetileg Gottesmann) Ervin, a rendkívüli és sokoldalú tudós és művész volt.

Baktay Ervin 1890-1963

Első unokatestvére pedig Amrita Sérgil Dalma, a tragikusan fiatalon elhunyt festőnő, akinek India a modern festészet megteremtését köszönheti és így is tartja számon.

Amrita Sérgil Dalma (angolosan Amrita Sher-Gil)  1913-1941 Emléktáblája a Szilágyi Dezső téren

Amrita Sérgil: Önarckép

Gottesmann Ernő négy műegyetemi félév után a Magyar Általános Hitelbank idegennyelvű levelezője lett. 1938. márciusától a Magyar Film Irodában kezdett dolgozni és tehetségének, hivatásszeretetének köszönhetően nagyon gyorsan haladt előre. 1939. októberétől a játékfilmosztály előadója, 1941. januárjától ennek, valamint a Magyar Világhíradó főosztályának vezetője. Ez gyakorlatilag gyártásvezetői, produkciós menedzseri feladatokat jelentett.

Gottesman Ernő, kb. 1940.

1940-ben megnősül, felesége egy elvált asszony, O'Egan Viola lesz. O'Egan ... vihart kavaró név ez  ... és arra a helyre is mutat, amit akkor először hívtak ?????-nak.

Amrita Sérgil : Falusi piac Magyarországon Amrita Sérgil: Tevék

1944-ig gyakorlatilag Gottesmann Ernő felügyeli a Magyar Film Iroda játékfilmgyártását, a neve viszonylag kevés filmen volt látható (ezek közül sem maradt fenn mind és volt befejezetlen is) de ő volt az az ember aki mindent a kezében tartott és szervezett.

Értelemszerű elírás ez utóbbi inzerten.

Ez idő alatt természetesen megismerte a korabeli magyar film/színházművészet krémjét, olyanokat akiknek a munkássága nélkül a mai magyar filmművészet sem létezne, a színházi világ is sokkal szegényebb lenne.

Muráti Lili a jobb oldalon, mellette valószínűleg Castiglione Henrik, balra Gottesmann Ernő   Balra Gottesmann Ernő, mellette Bordy Bella mellette Szilassy László mellette Cserépy László Valószínűleg a Cserebere című film forgatásán  vagyunk. Gottesmann Ernő és Bordy Bella

A fenti képek az Eiben István - az utolsó tekercs  című filmből valók.

Ugyan 1945 és 1950 között nem dolgozhat a filmnél, elég hamar kiderül, hogy munkáját, szaktudását - sok mindenki máséhoz hasonlóan -   az új rendszer sem nélkülözheti, előbb "belopják" őt a filmgyárba, majd az enyhülés  időszakában már "legálisan" is dolgozhat ott újra, noha neve soha többet nem jelenik meg film főcímén. A híradó főosztályon dolgozik, majd  a nemzetközi osztályon fordító. Az 1970-es években nyugdíjba megy, de fiatalok, öregek sokszor felkeresik, hogy segítséget kérjenek tőle, vagy csak meghallgassák.

Gottesmann Ernő 1995-ben, 88 éves korában.

Mudrák József Magyar Hangosfilm Lexikon 1931-1944 című könyvében én is közreműködtem. Így amikor 2003 egyik csodaszép napsütéses május délutánján megadatott a lehetőség, hogy meglátogathassam Mudrák József társaságában Gottesmann Ernőt, éreztem, hogy egy olyan találkozás részese leszek, amit nem fogok soha többet elfelejteni. A csodálatos lakásban, amely a huszadik század retteneteit gyakorlatilag karcolás nélkül vészelte át - és amelyből lakóinak, hasonló csodás szerencse folytán, soha nem kellett kényszerrel kiköltöznie  - a bejegyzésünkben eddig említett összes ember alkotása és szellemi lenyomata jelen volt. Amrita Sérgil képei mellett érdekes színfoltnak hatott az idősebb Gottesmann Ernő egyenruhás  festménye, a bajuszos öreg katona a családi hagyomány szerint fontos szereplője volt az 1916-os romániai hadjáratnak.

Amrita Sérgil: Három lány   Amrita Sérgil: Fiatal lányok

Gottesmann Ernő 2003-ben, 96 éves korában.

Az idős úr, aki korát meghazudtolóan mozogva, lekötelező szívélyességgel fogadott minket, magam már első pillanatban kisugárzásának hatása alá kerültem. Megittuk a keleti módra elkészített kávét, és elkezdődött a beszélgetés - pontosabban szólva, egy csodálatos igaz mesét hallottunk tőle. Elképesztő volt látni és érezni, hogy munkájának minden részletére pontosan emlékszik, hatvan év távlatában hallottunk pontos, a szó szoros értelmében pengő- és fillérértékre pontos  információkat egyes filmek büdzséjéről - micsoda lelkiismeretességgel kellett vajon ezt akkor csinálni, hogy hosszú évtizedek után is emlékezhessen rá ! Számtalan apró részletet, műhelytitkot hallottunk, mindezt olyan megfogalmazásban, hogy ha szó szerint leírtuk volna, akár azonnal mehetett volna minden a nyomdába. Utánozhatatlan humorral, hihetetlenül elegánsan tudta elmesélni a disszonáns történeteket is.

Soha nem felejtem el a most következő jelenetet, mindmáig élesen van minden előttem. Az első magyar rendezőnőről, Simonyi Liáról beszélgetve, aki dokumentumfilmeket - korabeli szóval kultúrfilmeket- rendezett ("bőven megelőztük ezzel a németeket is, Leni Riefenstahlt is !")  eljutottunk az A tojás című korabeli rövid  kultúrfilmhez.

Ez a film nagyon nehéz munka volt. Végig kellett kísérnünk a tojás fejlődésének minden egyes mozzanatát, és ez nagyon hosszú ideig tartott. Probléma volt a fészekben forgatás, de természetesen a laboratóriumi körülmények között sem haladt gyorsabban a munka. Mindent fel kellett vegyünk, de tudtuk, hogy az is nehéz feladat lesz, hogy hogyan fogjuk összevágni úgy a filmet, hogy az az előírt időt ne haladja meg. Ez még csak az első magyar rövidebb kultúrfilmek egyike volt, elég kevés tapasztalattal rendelkeztünk.

A bemutató napján persze eléggé idegesek voltunk, teltházas moziban vetítették a filmet. A legutolsó jelenetet volt a legnehezebb  összeállítani, ebben a kiscsibe széttöri a tojást és előbújik. Micsoda megkönnyebbülés volt nekünk, amikor a mozi közönsége ennél a jelenetnél felállt, és megtapsolta a kiscsibét !

Ez utolsó mondatainál az idős ember arca elkezdett pirosodni, áttüzesedni, szeméből pedig boldog és meghatott könnyek kezdtek el peregni. Számtalanszor visszagondolok erre a jelenetre és mindig rájövök, hogy mennyi mindent lehet ebből az egyszerű történetből tanulni. Érzem a lelkesedést,  a munka örömét, a tanulás, a felelősség  örömét benne, és különösen érzem, mennyit vesztettünk a küföldieknek is feltűnt eljancsósodással. Ez a kis egyszerű epizódja ennek a májusi délutánnak pontosan megmagyarázza, miért keresték fel számtalanszor idősek és fiatalok.

A délután zárszava sem volt mindennapi. Elmesélte, hogy miként igyekszik frissességét 96 évesen is fenntartani :

Igyekszem mindennap megnézni egy operát a Mezzo-n. Ezeket általában feliratozzák franciául, és mindig igyekszem összevetni, hogy pontosan egyezik-e a francia felirat az olasz ének szövegével.

Amikor kiléptünk tőle, én pontosan éreztem, hogy szívem szerint azonnal visszafordulnék, és hallgatnám a magyar filmgyártás igaz meséjét még sokáig. De a lelkiismeret és az udvariasság szava erős, így természetesen örömmel fogadtuk mondatát, hogy meglátogathatjuk még, de tudat alatt éreztem, hogy egy egyedi alkalomnak voltam részese. Tamásnak is be kellett illesztenie a sebbe az ujját - és csak egyszer tehette meg. Ez a találkozás rendkívül megerősítette a hitemet számtalan dologban. Isten embere - aki ezt már nevében is hordozta - életének igaz meséjéből, így, rövidített formában is sok-sok pozitív energiát nyerhetünk.

Gottesmann Ernő 2004. december 20-én hunyt el. Bizonyos, hogy megőrizte frissességét - az újsághír szerint "tragikus váratlansággal" ment el 97. születesnapja után egy nappal.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.