Magyarországon ma már minden gondolkodó ember előtt abszolút világos, hogy a trianoni békeszerződéssel megvont határok számtalan, mindmáig ható tragédiának okozói, régiók, települések tönkretevői. A döntések abszurditásai, merev, azonnali hatalmi pozíciót biztosítani szándékozó gyakorlati megvalósításai, a tudatlanság, a nyers erő alkalmazása mindenki előtt feltárulhatott, aki a Kárpát-medence történelmét ismeri.
|
||
A soknevű város térképe, a középső kék csíknak még jelentősége lesz. | ||
Viszont az kevéssé, talán egyáltalán nem ismert, hogy a versailles-i békekonferencia a győztes országokkal is "ki tudott szúrni", a győztes államok között is alkamazott a kreténséggel határos hatalmi politikát. A tescheni kérdés "rendezésének" története tökéletesen ugyanazt az impotenciát, a régió nem ismerését, és hatalmi arroganciát mutatja be, amelyet Magyarország szenvedett el. A történtek ismertetésében Szvatkó Pál és Gogolák Lajos kiváló cikkei is segítenek.
|
||
Határkő Cesky Tesin-ben. | ||
Ez a csodálatos városka, német nevén Teschen, cseh nevén Těšín, lengyel nevén Cieszyn (mint Lembergben, itt is multikulturális vidéken járunk) 1653 óta Habsburg birtok, sőt, az a Frigyes főherceg volt Teschen utolsó hercege, akinek temetésén 1936 decemberében Horthy István tábornok is részt vett, és ez a Frigyes főherceg volt a Monarchia hadseregének főparancsnoka az első világháborúban hosszú ideig. | ||
Frigyes főherceg, a Monarchia hadseregének parancsnoka 1856. júnus 4-1936. december 30. | ||
A magyar vonatkozások nem érnek véget : Kossuth Lajos is járt a városban, és 1840-ben Liszt Ferenc több nagysikerű koncertet adott itt.
|
||
Ez a város földrajzilag is kedvező helyen, a sziléziai hegyvidék lábánál, gazdag, szép természeti környezetben fekszik, nem nagy csoda hát, hogy a boldog békeidőkben nagy fejlődésnek indult. Ez a fejlődés egészen 1918 végéig zavartalan volt, amikor a háború vége - annak ellenére, hogy két győztes, a csehszlovák és a lengyel hatalom határán feküdt - katasztrofális helyzetbe sodorta a várost is, a régiót is.
|
||
Teschen (Cieszyn) piactere a századfordulón
|
||
Cieszyn főtere 2013 júliusában. Ha a városháza ilyen mint a képen (mármint a régi bécsi városházának másolata, akárcsak Lembergben, Komáromban) akkor megnyugodhatunk : biztosan a Monarchia volt területén járunk.
|
||
A helyzet megértéséhez tudni kell egy ma már többé-kevésbé elfeledett dolgot: a lengyelek és a csehek kifejezetten utálták egymást a Monarchiában. A(z osztrák)lengyelek katolicizmusa, romantikus lelkülete, idealizmusa, harcra, csatára kész temperamentuma szöges ellentétben állt (áll?) a csehek vallás irányában közömbös, rossz esetben ateista, kissé földhözragadtsággal, Svejkhez hasonló hétköznapi örömöket kereső viselkedésével jellemezhető karakterhez. A csehek az 1870-es évek végéig rendkívül erős támaszai voltak a Monarchiának, nem véletlenül kellett Erzsébet királynénak, és fiának, Rudolfnak először a cseh nyelvet megtanulni. A cseh arisztokrácia töretlenül kitartott a dinasztia mellett (nem véletlenül menekültek a Habsburgok Olomuc/Olmützbe '48 októberében !) és ehhez képest gyakorlatilag semmilyen "jutalomban" nem részesültek. A lengyelek pedig a csúcsa is elértek, Agenor Goluchowski személyében közös külügyminisztert adtak a Monarchiának. | ||
Agenor Goluchowski. Született Lembergben, 1849. március 25-én, ugyanott hunyt el 1921. március 28-án. | ||
A tescheni villamos 12 perc alatt járta meg a várost. Ma már nem létezik. | ||
A lengyel hadsereg és polgári közigazgatás első képviselői Teschenben, 1919. | ||
Eduard Benes, akinek politikai művészetét, érdekérvényesítő képességét, ékesszólását és egyúttal gátlástalanságát, hataloméhségét sem lehet kétségbe vonni, 1918 végétől tizenegy francia nyelvű emlékiratot küldött a békekonferenciának. A tescheni területnek, ennek a kb. 2000 négyzetkilométernyi (négy Budapest) vidéknek szentelte teljesen a négyes számút. Természetesen csak homályosan fedi fel az okot, miért is kéri ezt a területet: a majdani Csehszlovák Köztársaság szénkészletének 99%-a (6,1 milliárd tonna a 6,4 milliárdból) található ezen a területen, valamint a magyar emlékekből is ismert Kassa-Oderbergi vasút az egyetlen kapcsolat Szlovákia felé. Benes hivatkozik a cseh, pontosabban "morva" lakosság többségére (ami nem igaz, az itt lakók ún. "sziléziai", ślůnski nyelvet beszéltek, ami inkább cseh helyesírású lengyel, és az őslakók az utolsó, 1910-es osztrák népszámláláson is lengyeleknek vallották magukat), 1848-ig a terület cseh kultúrájú volt és a cseh korona része (előtte viszont a Piast dinasztia uralkodott itt), és a protestáns lengyelek is inkább a csehek társaságát keresnék a katolikus elnyomással szemben. | ||
Eduard Benes, 1919. | ||
A dolog abszurditására jellemző : a 426.000 lakosból 1910-ben 234.000 vallotta magát lengyelnek 117.000 csehnek, 77.000 németnek. Ehhez képest a csehszlovák népszámlálás 1921-ben bevezeti a "sziléziai" fogalmát, így 76.000 lengyel mellé 47.000 sziléziait mutat, valamint további 24.000 "csehül beszélő sziléziait" - tíz évvel később a kategóriák megszűnnek, minden sziléziai "csehszlovák" lesz, és marad 81.000 lengyel. | ||
A kérdéses terület térképe egy lengyel híradófilmen. | ||
1918. novemberében a cseh és lengyel nemzeti tanácsok még meg tudnak állapodni: e vitás területet kettéosztják és a nagyobbik, lengyel többségű rész Lengyelországhoz kerül. A lengyelek azonban választásokat írtak ki az egész területre, mire a cseh csapatok 1919. januárjában megszállták a területet, épp mikor a lengyelek épp a Minszkbe érő Vörös Hadsereget figyelték némi aggadalommal. Kis híján lengyel-csehszlovák háború tör ki, de a Nagykövetek Tanácsa utasítást ad : szeptember 27-én népszámlálást kell tartatni és dönteni. Ez nem történik meg, helyette 1920. július 18-án a Nagykövetek Tanácsa dönt: a trianoni ostobasággal pontosan analóg módon elismeri a cseh megszállást, magát Teschent pedig Komárom és Sátoraljaújhely mintájára, a Ronyva pataknál nem sokkal szélesebb Olzsa folyó mentén kettéosztja határvonallal. Így született meg lengyel szempontból Zaolzia, az "Olzsán túli terület" politikai fogalma. | ||
A tescheniek feszült figyelemmel várják a híreket 1920 körül a piactéren.
|
||
A tescheni villamos utolsó járatainak egyike | ||
"FIGYELEM! Államhatár. Tilos a folyóvízen átgázolni."
|
||
A történet folytatása is analóg a megosztott városok tragédiájával. 1925. áprilisában ugyan Benes immár külügyminiszter és Skrzynski, lengyel kollegája Varsóban egyezményt köt a vidékre vonatkozólag, de ezt csak látszólag tartják be. A csehszlovákok elkezdik a cseh iskolák építését a lengyel területeken - ugyanúgy mint a Felvidéken - és elkezdték kimutatni a lengyel nemzetiségű iskolakötelesek számának csökkenését. 1934. elején, a német-lengyel és szovjet-cseh közeledés idején a helyzet forrósodik: a lengyelek szerint a kisebbség helyzete elviselhetetlen, Malhomme és Klotz ostravai lengyel konzulok közvetlenül beavatkoznak az ügyekbe, ami természetesen súlyos diplomáciai helyzetet teremt. Leon Malhomme-nak ez a tevékenysége mások fantáziáját is beindította: 1939. nyarán rá hivatkozik a német propaganda, mint a népi németek elszánt üldözőjére Lengyelországban (nomen est omen) - az már nem zavart senkit, hogy a konzul akkor már súlyos betegen feküdt egy varsói szanatóriumban és 1940-ben meg is halt. 1935. július 18-án a lengyelek majdnem áttörték a határvonalat, mire a csehszlovák kormány statáriumot hirdetett, a lengyel "irredentákat perbe fogta, a Rota lengyel dal éneklését betiltotta, a lengyel újságokat úgyszintén.
|
||
A dal ugyan kifejezetten németellenes, de mit lehet tenni, ha egyszer ezzel kezdődik : | ||
|
||
Emlékszünk még ugye Benes négyes számú emlékiratára? | ||
Az Olzsa folyó az első képeslapon elég komoly víznek tűnt, de nyáron csak ekkora ...
|
||
... ezért jutott szegénynek rács is.
|
||
1935. novemberében Benes (már köztársasági elnökként) javaslatot tett az ügy nemzetközi kivizsgálására és egy vegyes bizottság felállítására, a lengyelek ezt nem fogadták el. Benes változó magatartását befolyásolhatta az 1935. május 19-i csehszlovák választás, amiről majd írunk még részletesebben. | ||
"Cieszyn szabad város érdekében kijárást a tengerre !" A felirat természetesen a cseh oldalon. | ||
Körülbelül ilyen hangulatban érkezett el München, ami visszajuttatta a vitás területet Lengyelországnak. Ez az esemény mindmáig hasonló jellegű aktuálpolitikai kommentárok tárgya, ahogy nálunk Magyarországon a az egy hónappal későbbi bécsi döntés. 1938. október 1-2-án szállták meg a lengyel csapatok a területet, amit a Polska Agencyja Telegraficzna kamerái is követtek. | ||
A híd ma | ||
A kanyar ma | ||
Frantisek Hrabcik tábornok középen, balra a jellegzetes arcszőrzetű Tadeusz Malinowski tábornok | ||
Bortnowski tábornok, a hivatalos főnök | ||
"Üdvözlet! Mától örökké együtt !" | ||
Rydz-Smigly marsall megérkezik Cieszynbe | ||
A marsallnak még volt oka az örömre, ugyanúgy a pár nappal később idelátogató Jozef Beck külügyminiszternek is. | ||
"Beck ezredes tér" | ||
A Cesky Tesin-i városháza ma | ||
"Üdvözlünk !" | ||
11 hónap múlva következett a német megszállás, annak minden tragédiájával egyetemben. | ||
A cieszyni zsidótemető, 2013 | ||
A Vörös Hadsereg 1945. áprilisában érte el Teschent, és ez egyúttal az 1920-as állapot visszaállítását is jelentette. | ||
Cieszyn, üzenet a falon. | ||
A zsidók után a németek is eltűntek a városból. A szocializmus évtizedei alatt a cseh rész beleszürkült a bányászvárosok Magyarországon is ismert hangulatába. | ||
Ebben a városban járva, ha megpróbáljuk elképzelni, miféle procedúra lehetett a hídon átjutni útlevéllel, várakozással, vámolással, miegyébbel, ugyanolyan érzésünk lehet mint régen volt egy komárominak, esztergominak vagy sátoraljaújhelyinek, vagy mint ma egy máramarosszigetinek. Csak az ilyen helyeken tudjuk megérteni a változó múltbeli események korrekt megvilágításának fontosságát.
|
||
Érettségiző lányok, 2013. E felvételeket a szerző készítette. | ||
test
2014.05.26. 13:54 Deak Tamas
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://valtozomultteszt.blog.hu/api/trackback/id/tr1005637888
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
